Keresés eredménye
Az alsó végtagi verőérbetegség korszerű gyógyszeres kezelése
Magyarországon, hasonlóan a világ más fejlett országaihoz, a szív- és érrendszeri betegségek képezik a vezető halálokot. Az alsó végtagi verőérbetegség (LEAD) az egész szervezetet érintő, generalizált ateroszklerózis egyik megjelenési formája, amelynek prevalenciája világszerte nő, és amely az ateroszklerózis harmadik leggyakoribb megnyilvánulása a koszorúér-betegség és a stroke után. A LEAD nemcsak ...
A cilostazolkezelés jelentősége a perifériás verőérbetegség kezelésében
A perifériás verőérbetegség (PAD) előfordulási aránya az epidemiológiai vizsgálatok alapján 2000–2010 között világszerte nőtt. A növekedés hátterében két tényező emelhető ki, ezek a populáció öregedése és a diabétesz előfordulásának növekedése. Nagyon szoros a kapcsolat az életkor és az obliteratív érbetegség prevalenciája között. Míg 50 éves kor alatt az előfordulás elenyésző, 60 éves kortól ...
Az időskor és az alsóvégtagi verőérszűkület közötti kapcsolat
A perifériás verőérbetegség az Európai Kardiológiai Társaság 2017-es definíciója alapján az aorta nem koszorúeres ágainak ateroszklerotikus szűkülete. Ezek közül a leggyakoribb és a legnagyobb klinikai jelentőségű az alsóvégtagi verőerek szűkülete, valamint az art. carotisok, az arteria renalisok ateroszklerotikus elváltozása (1).
Az epidemiológiai vizsgálatok alapján a 2000 és 2010 közötti ...
A perifériás verőérbetegség és a boka-kar index új ajánlásai
Új magyar epidemiológiai kutatások azt igazolták, hogy Magyarországon a perifériás verőérbetegséggel összefüggő major amputációk előfordulása háromszorosa az irodalomban közölt adatok átlagának. Emellett az amputáción átesett betegek halálozása is kiemelkedően magas, 30 nap alatt a betegek 20%-a, 1 év alatt 41%-a hal meg. A jelenség hátterében több tényező szerepe valószínűsíthető, ezek között a ...
Új ajánlások a perifériás verőérbetegség és a boka-kar index szűrés vonatkozásában
A kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében a klasszikus és új rizikótényezők feltárása bizonyos betegcsoportokban nem elegendő a valódi rizikó megállapítására. A tünetmentes egyének valódi kockázatának felmérésében egyre nagyobb jelentősége van a célszervkárosodás, illetve a tünetmentes érelváltozások kimutatásának. A szaporodó nemzetközi adatok, illetve az ESC 2013-ban kiadott irányelve alapján ...
Új lehetőség az érszűkületes betegek ellátásában – A cilostazol helye az érbetegségek kezelésében
A cilostazol (CIL) foszfodieszteráz-3-enzim (PDE3) gátló hatású szer, amely trombocitagátló és vazodilatátor hatással rendelkezik. A CIL csökkenti a plazma trigliceridszintet és növeli a plazma HDL-koncentrációt. A cilostazolnak van egy a PDE3-gátlástól független, különleges tulajdonsága: gátolja a sejtek adenozin felvételét. Az interstitialis és keringő adenozin mennyiség növekedése a vérlemezkékben és a ...
Hipertónia és a perifériás érbetegség
A hipertóniás beteg prognózisát a kialakuló célszervkárosodás, a fellépő kardiovaszkuláris események határozzák meg. A vérnyomáscsökkentő kezelés megválasztásakor nem elegendő egyedül a vérnyomásértéket figyelembe venni, fontos a hipertónia betegség mellett fennálló egyéb rizikófaktorok, célszervkárosodások, érelváltozások felismerése. A perifériás érbetegség (PAD), az egész szervezetet érintő, ...